Cs. Juhász Sára és Csaba László életművének kutatói blogja

Ilyen volt, ilyen lett: a Hofherr és Schrantz Traktorgyár iskolája Csaba Lászlótól - Frissítve 2021 őszén

2020/06/26. - írta: kovacsdani

5_2.jpg

Csaba László portfóliójának egyik első oldalán díszeleg a Hofherr és Schrantz Traktorgyár iskolája Kispesten. Amennyire tudom, ez az első megvalósult épülete, 1948-1949-ből. Szerencsére viszonylag rövid kutatással kideríthető volt, hogy az épület ma is áll, sőt: iskolaként szolgál.

Pedig nem volt egyszerű a története, és ez már a portfólió rövidke képaláírásából is kiderül: itt ugyanis a Hofherr – Schrantz – Vörös Csillag Traktorgyár név szerepel. Való igaz: az iskolát még az 1911-ben alapított Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. kezdte építtetni, amely kalandos előélet után települt le (az akkor még önálló) Kispesten. A második világháború után a gyárat nemzeti vállalattá nyilvánították, majd államosították – 1951-től a Vörös Csillag Traktorgyár nevet viselte. Legismertebb terméke a Dutra-gépsorozat; az 1960-1972 között gyártott Dutra D4K traktor szerintem a hazai ipari formatervezés csúcsművei közé tartozik.

A Csaba tervezte iskolaépület, amely a gépgyár dolgozóinak utánpótlását szolgálta, egyszerű, minden ízében modernista alkotás. T alaprajzú, két, egymásra merőleges szárnyból áll; a talajszint változását kihasználó, az utcával párhuzamos főépület alagsor + két szintes, míg az udvari szárny kétszintes. Középület jellegét a bejárat elegáns kialakítása érzékelteti: az udvari szárny alsó és középső szintje a pofafalakhoz képest kissé hátrébb lép, és a fal vakolatát itt téglaburkolat váltja fel; az így teremtett téri mélység előtt négy kecses oszlop tartja a legfelső szintet. A bejárat ugyan a kerti szárny középtengelyében, a főhomlokzat közepén nyílik, de az utcaszintről átvezetett, aszimmetrikus vasbeton híd, amelynek vízszintes nyúlványa a jobboldali két oszlopot is magába foglalja, mégis mozgalmasságot kölcsönöz az összképnek. A homlokzat többi része egészen egyszerű, raszteresen elhelyezett, álló formátumú ablaksorok tagolják; az egyedüli kivétel a két szárny találkozásánál kialakított nyaktag, amelyet fémszerkezetes üveghomlokzat borít; itt lehet kilépni az udvarra is.

Az épület legérdekesebb része, a bejárati híd, amely az utcaszintről a hirtelen lemélyülő, az alagsornak önálló homlokzatot engedő terepszintváltáson ível át, ismerős motívum: ilyennel találkozunk a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Lauber László és Szendrői Jenő tervei szerint épült épületének Ménesi úti főbejáratánál is – az azonban csak 1951-re készült el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem tudom, Csaba László esetében a feltüntetett 1948-1949-es évszám a tervezés vagy azzal együtt az építés dátumát is jelöli-e, így a Ménesi úti egyetemi tömbbel kapcsolatban egyelőre marad a „párhuzam”. (Erről egyébként Horváth Máté tollából az Octogon online-on olvasható egy jó cikk.) A korábbi megépülést támasztaná alá a Magyar Technika folyóirat 1949. április 10-i számának 61. oldalán olvasható mondat: „A Hofherr-Schrantz gyár új ipari tanuló iskola létesítését is tervezi. Valószínűleg május végén nyitják meg, egyelőre 200 fő részére.” Ez azt valószínűsíti, hogy az építkezés már előrehaladott állapotban volt ekkor, azaz reális lehet, hogy 1949 a befejezés dátuma.

Iskolánk építésének idején még érvényben volt a nemek szerinti elkülönítések előírása az iskolákban, az csak az 1962-es tanévtől szűnik meg. Miért van itt mégis egyetlen bejárat? A válasz egyszerű: ebbe az iskolába csak fiúkat vettek fel.

Érdekes módon a Hofherr-Schrantz-Vörös Csillag iskolaépülete elkészültekor egy sajátos publikációs űrbe hullott. A Tér és Forma megszüntetését követően 1949-ben az Új Építészet kiadása is abbamaradt (a Magyar Építőművészet pedig 1944-1952 között egyáltalán nem jelent meg). Így történhetett, hogy ezt a házat nem publikálták sehol, és tudtommal nem szerepel a szakirodalomban sem. Azt is mondhatjuk: most került elő.

Mivel Csaba életrajzaiban nem szerepel pontos cím, kénytelen voltam a traktorgyár egykori elhelyezkedéséből kiindulni, és sétát kezdeni a környéken (köszönöm, Google Streetview!). Ez gyorsan eredményhez is vezetett: az Üllői út 303. alatt megtaláltam az épületet. Mint kiderült, 1999 óta a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Ganz Ábrahám Két Tanítási Nyelvű Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája otthona; vélhetőleg a beköltözés idején készülhetett a szintráépítés és a magastető a korábbi lapostető helyére. Bár a stílus nyilvánvalóan eltér, azt gondolom, ez egy sikeres bővítésnek nevezhető, a tervező nyilvánvalóan felismerte az eredeti épület értékeit. Felvettem a kapcsolatot az iskolával, remélem, sikerül majd kideríteni a ráépítés tervezőjének kibenlétét is.

FRISSÍTVE, 2021.09.29.: Nagy örömömre az idei Budapest100-nak az Újjáépítés tematika alatt ez az épület is részesévé lett. Az önkéntes kutató Békés Anna, és az iskolában oktató Kövesdiné Darabos Katalin lelkesedésének köszönhetően természetesen saját oldala készült a Bp100 honlapján, a helyszínen pedig külön program és kis kiállítás köszöntette az ide látogatókat a Budapest100 nyitott hétvégén, 2021. szeptember 11-12-én. A megnyitón én is szóltam néhány szót a tervezőről. Ezúton is nagyon köszönöm mindenkinek, aki az épület "újrafelfedezésében" szerepet vállalt!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaeknal.blog.hu/api/trackback/id/tr3115969046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása