Az 1950-es évek kultúrtörténetileg egyetlen jelentős pozitív eredménye, ha szabad ilyet mondani, a magyar ipari építészet felvirágzása volt. Az építészekre erőltetett szocreál nyelvezet alól ezekben az években az IPARTERV jelentette a menekülőutat, és bár a sztálini ízléshez igazodó tervek ott is…

Építészpince-belépőkártyák a Csaba-házaspár tulajdonából. Cs. Juhász Sára a tárcájában tarthatta a magáét. Csaba Lászlónak erre nem volt már szüksége 1965-ban, a MÉSZ főtitkáraként nyilván ismerték. A Puskin utcai egykori Almássy-palotát 1951-es újjáalapítását…

Lassacskán újabb épülettel egészül ki a Kossuth tér: a metrófeljárat felett elbontott MTESZ-székház helyén készül a Parlament új irodaháza, a tér Hültl Dezső-féle beépítési terveihez igazodva. A telek nem túl hosszú, de fordulatokban gazdag történetében egy ponton Csaba László is főszerepet…

Csaba László hagyatékában 12, Kotsis Iván által írott levél található. Ez a nagy szám is annak bizonyítéka, Csaba milyen magasra tartotta partnerét – a Műegyetem legendás tanárát, aki már a harmincas évek végén, a tanári karban egyedüliként lehetővé tette a modern elvek…

Csak témáját illetően kapcsolódik ehhez a bloghoz, ezzel együtt örömmel jelentem, hogy megjelent a „Napról napra újszerűbbet és nagyobbat” - Veszprém építészete 1945 és 1989 között című tanulmányom, a Váczi Márk által szerkesztett Műhelytanulmányok a műemléki topográfiához c. sorozat 8. köteteként,…

A hagyaték rendszerezése közben előkerült érdekességek közé tartozik az a két tervlap, amelyet Csaba László 1962-ben rajzolt a csesztvei középkori templom bővítéséhez. Tudtommal ez a terv eddig ismeretlen volt a kutatás előtt; nincs tudomásom arról sem, hogy a munka valaha túljutott volna ezen a…