Idén hatvan éve: 1960. április 21-én avatták fel Brazíliavárost. Az évforduló apropóján Csaba László életének egy különleges epizódjába ástam bele magamat, Csaba Eszter hathatós támogatásával. Az útról készült, máig fennmaradt diák, Csaba levelezése és Farkas Ipollyal közösen írt beszámolója, illetve némi szakirodalmi áttekintés segítségével komolyabb beszámoló készült az utazásról, amely az évforduló alkalmából az Építészfórumon jelent meg.

A 2020. március 15-én, épp az Ybl-díjak nyilvánossá válásának napján elhunyt Cs. Juhász Sáráról megemlékeztek a Tilos Rádió Építési terület című műsorában is. A Dévényi Tamás, Pethő László és Kiss Luca állandó moderálásával zajló programban a műsorvezetők jellemzően egy-egy neves építész bőrébe bújnak. Az Ybl-díjak átadásának alkalmával Kiss Luca arról a 46 építésznőről emlékezett meg, akik 1953 óta megkapták a magyar építészet legfontosabb elismerését, és részletesen ismertette Cs. Juhász Sára életrajzát. 

2018 elején találkoztunk először, a Csaba család és én. Arról beszélgettünk, hogy miként lehetne jobban ismertté, elismertté tenni Csaba László és Cs. Juhász Sára építészetét Magyarországon. Elképesztő volt látni és azóta is az, milyen szeretettel és odafigyeléssel gondozzák ezt a két életművet. Ennek a beszélgetésnek a nyomán döntöttem úgy, hogy pályázom az MMA alkotói ösztöndíjára a család támogatásával, hogy a rákövetkező három éven keresztül a két építész monográfiáján tudjak dolgozni.

Rövid, de változatos és máig meghatározó alkotói pályáján Kondor Béla több, kifejezetten szakrális térbe és célra szánt munkát készített. A számunkra leginkább releváns a Csaba László építész felkérésére, az általa tervezett cserépváraljai katolikus templomba, egy tabernákulumajtó két oldalára festett alkotás. Ezt a műtárgyat azonban a gyülekezet nem érezte magáénak; a felszentelés után nem sokkal Csabának a pusztulástól kellett megmentenie. A művészettörténet-írás számára ezt követően évtizedekre eltűnt a szem elől.

A legutóbbi bejegyzésemben látható, jelenleg kiállításon is megtekinthető makett annyira egyedülálló műtárgy, hogy mindenképp megérdemel egy önálló posztot is, jóllehet túl sokat sajnos nem tudok róla.

Cs. Juhász Sára és Csaba László művei is láthatóak a FUGA Budapesti Építészeti Központ új kiállításán, amely több mint kétszáz építész félezer rajzát és makettjét mutatja be az elmúlt kétszáz évből. A család hozzájárulásával és közreműködésemmel két unikális terv, valamint az erre az alkalomra Hollóházáról visszaszállított, eredeti templommakett is a kiállítás része.

Az 1950-es évek kultúrtörténetileg egyetlen jelentős pozitív eredménye, ha szabad ilyet mondani, a magyar ipari építészet felvirágzása volt. Az építészekre erőltetett szocreál nyelvezet alól ezekben az években az IPARTERV jelentette a menekülőutat, és bár a sztálini ízléshez igazodó tervek ott is készültek, sőt, néhány meg is épült, az ipari tervezés alapvetően felmentést jelentett a „tartalmában szocialista, formájában nemzeti” kényszere alól.

A miskolci hűtőház makettje a Népszava 1958-as számából. Forrás: ADT Arcanum

Az MMA által elvárt negyedéves beszámolókkal párhuzamosan itt a blogon is nyilvánossá teszem, hogyan halad a kutatás.

Építészpince-belépőkártyák a Csaba-házaspár tulajdonából. Cs. Juhász Sára a tárcájában tarthatta a magáét. Csaba Lászlónak erre nem volt már szüksége 1965-ban, a MÉSZ főtitkáraként nyilván ismerték.

A Puskin utcai egykori Almássy-palotát 1951-es újjáalapítását követően kapta meg a Magyar Építőművészek Szövetsége, azaz a MÉSZ. A kamara megszüntetését követően, a két világháború közötti sorvadásból új életre keltett MÉSZ az „építészet társadalmi szervezeteként” szolgált, ami eufemisztikus megfogalmazása a „nesze semmi, fogd meg jól” alapelvének. Ezzel együtt az ötvenes évek végétől a palota élénk találkozóhellyé vált, nem kis részben az újonnan kialakított pinceétteremnek köszönhetően.

Lassacskán újabb épülettel egészül ki a Kossuth tér: a metrófeljárat felett elbontott MTESZ-székház helyén készül a Parlament új irodaháza, a tér Hültl Dezső-féle beépítési terveihez igazodva. A telek nem túl hosszú, de fordulatokban gazdag történetében egy ponton Csaba László is főszerepet játszott, méghozzá azzal a Callmeyer Ferenccel együtt, aki alig néhány évvel korábban sorsfordító eseményeket élt meg a helyszínen.

A Kossuth térre tervezett irodaház makettje, Callmeyer Ferenc tulajdona. Fotó: Kovács Dániel